Milyen kép is ugrik be az egyszerű halandó számára, ha Kleopátráról van szó?

Fekete szemceruzával kihúzott csábító szemek, hollófekete, hosszú, csillogóan egészséges haj, lényét körüllengő sejtelem, ahol megjelenik a férfiak kéjes tekintettel követik a filmvásznon olyan szép arcokba álmodott Kleopátrát, mint Elizabeth Taylor, aki zseniálisan alakította a tragikus sorsú egyiptomi királynőt.

Az igazság azonban az, hogy a nő, akinek Julius Caesar és Marcus Antonius is "behódolt" a valóságban egyáltalán nem volt szép! Sőt, kifejezetten csúnyácska volt!

A mindössze 150 cm magasság, még nem lett volna kifejezetten probléma, hisz az akkori görög és egyiptomi nők átlagmagasságával rendelkezett, de a kövér testalkattal, a széles álkapoccsal, hosszú, lelógó orral, és a Vénusz-gyűrűnek nevezett zsírdaganattal a nyakán, rossz fogaival, enyhén szólva sem a mai vagy akár az ókori szemmel kívánatos nőideál volt.

Mivel tudott mégis Kleopátra hódítani?

Elsősorban rendkívüli műveltsége, intelligenciája, szellemi fölénye volt az, ami kora asszonyai fölé emelték, valamint az a tudás, amivel a nőiesség férfiakra gyakorolt erejét tudta használni.

Mai megfogalmazásban azt mondanánk, okos volt, telve önbizalommal, ami még manapság is elegendő ahhoz, hogy ne a külső, hanem a belső szépséget lássák meg a nőkben a férfiak.

Másodsorban azokkal a nem mindennapinak nevezhető szépészeti megoldásokkal, amivel Kleopátra bőrének selymességét, üdeségét, vitalitását meg tudta őrizni, ami kétség nélkül hozzájárult különleges kisugárzásának kiteljesedéséhez.

Kleopátra nem azért fürdütt fürdött mézes, savanyú szamártejes vízben, mert az egy egyiptomi királynőnek alanyi jogon járt, mint manapság egy állami felsővezetőnek, kijár a metaforikus tejben-vajban fürdés, hanem azért, mert az ókorban már ismerték a kémiai hámlasztás eme fajtáját. 

És mivel ellensúlyozta volna a királynő arcának rútságát, ha nem a bőre rugalmasságának, selymességének, fiatalságának megőrzésével?

A savanyú szamártejben található alfa-hidroxi sav (AHA) ugyanis elősegíti a bőr elhalt felső rétegének a leválását, így a leváló bőrréteg alatt előtárul a selymes, hibátlan bőr. A felszíni hámlasztás után pedig a sejtek közötti résen eljutva a szaruréteg aljáig, serkenti a sejtosztódást, ami elősegíti a bőr regenerálódását. 

Vajon miért maradt meg legendaként Kleopátra nem létező szépsége?

Valószínűleg azért, mert az arc szimmetrikus szépségének, vagy a karcsú, hajlékony forma hiányának ellenére, a tökéletesen hidratált, rugalmas, selymes bőrének kívánatos látványa ellensúlyozta, szabályosan elfedte hiányosságait.